FEEDERMANIA - Csatorna horgászat

Nagyon szeretek keskeny csatornákon horgászni. A vékony alig10-20 méter széles lassan csordogáló vizek, hatalmas amurokat és pontyokatrejtenek. A sok kilométer hosszú vízterületen azonban nagyon fontos a jóhelyválasztás, és a megfelelő módszer alkalmazása.

Minden évben ellátogatok egy csatorna partjára. Ezeken avizeken a kedvenc időszakom az ősz. Ilyenkor az amurokat és a pontyokat is viszonylagkönnyebb megfogni, mert készülnek a téli időszakra. Többször vesznek táplálékotmagukhoz, tartalékot halmoznak fel, hogy könnyebben átvészeljék a hidegebbhónapokat.

Az eredményes csatornahorgászathoz több tényezőre is odakell figyelni. Az első a csend. Nagyon lecsökkentjük a fogási esélyünket azzal,hogy ha hangosan beszélünk a vízparton. A zörgéseket amennyire csak lehetminimálisra kell csökkentenünk. Szinte lábujjhegyen kell járni, és a lehetőlegkevesebbet mozogni feleslegesen. Én például mindig távol állok meg ahorgászhelytől az autóval, és ha lehetséges akkor nád vagy fa takarásában. Nemtartózkodom a víz közvetlen partján, hogy ne lássanak a halak. Sötétbe nemfejlámpázok feleslegesen, ha mégis szükség lenne rá akkor azt vagy az autó,vagy a sátor takarásában teszem. Soha nem a víz felé fordulva. Ezek azalapszabályok nagyon fontosak, mert ha a halak bármi módon is érzékelik, hogymi ott vagyunk a vízparton, akkor nem táplálkoznak a csatorna azon részén. Ahelyválasztás, mint bármelyik másik vízen itt is döntő jelentőségű lehet, deami még ennél is lényegesebb az az előetetés. Az intenzíven telepített tavakonaz utóbbi években az etetést teljesen elhagytam. Sokszor nagyobb kárt okoznékvele, mint hasznot. A kitanult okos halak felismerik az etetett helyet ésinkább elkerülik, csak ha nagyon éhesek akkor csipegetnek róla. Ezzel szemben a„véletlenszerűen” dobált etetőkosaras végszerelékkel még kapástalanidőszakokban is csodákat lehet művelni. A vadvízi horgászat viszont teljesenmás. A kisebb halsűrűség miatt igényli az előetetést. Idézőjelesen össze kellgyűjteni a halakat egy helyre, ahonnan majd meg tudjuk fogni őket. Azonban az semmindegy, hogy mivel etetünk. A legtöbben főzött kukoricát szórnak, ami nagyonjó lenne, de egyrészt az öreg rutinos halak már kiismerték és veszélyforráskéntazonosítják ezért már csak nagyon ritkán lehet őket megfogni vele. Másrészt avad keszegfélék és törpeharcsák is falatoznak belőle. Az én kedvencem a nagyL-es méretű tigrismogyoró, amely főzés után is kemény marad, ezért nem tudjákmegenni sem a keszegek sem a törpeharcsák, így biztosan ott marad a pontyoknakés az amuroknak. A tigrismogyoró, azaz földi mandula tele van vitaminokkal,fitohormonokkal enzimekkel és flavonoidokat is tartalmaz. Őszintén megmondom,hogy ezek közül fogalmam sincs, hogy melyik az az összetevő, ami miattrajonganak érte uszonyos barátaim, de az biztos, hogy nagyon eredményes csali,amit imádnak ropogtatni.

Az előetetésnél lényeges, hogy több napig tartson. Fel kellépítsük a halak bizalmát a hellyel és a csalinkkal szemben. Minél több időttudunk rászánni az etetésre annál nagyobb esélyünk lesz a sikerre. Minimálisankettő, de inkább három négy napig etessünk mielőtt neki látnánk a horgászatnak.A helyválasztáson sok múlik, ha eleve ott vannak a halak akkor 2 nap is elég,ezért érdemes halra utaló jeleket keresni. Az amur horgászatánál ez viszonylagkönnyű, mert lerágott nádszálak árulkodnak arról, hogy merre jártak, de kis időráfordításával, ha csendben vagyunk láthatjuk is ahogy táplálkoznak. A ponty észlelésekicsit nehezebb. Túrásokat, fordulásokat kell figyelnünk, illetve rá kellérezzünk a helyre. Bele kell gondolnunk magunkat a helyükbe, hogy hová bújhatnakel, és hova járhatnak táplálkozni. Az elhagyatottabb sűrűbben benőtt részeketkedvelik, érdemes ilyen területeket keresni. A nappali órákat általában anádasban töltik. Kapásaikra leginkább éjszaka számíthatunk.

Ne keseredjünk el, ha egyáltalán nem találunk halrautaló jeleket, mert a csatornákban viszonylag nagyobb távokat is elúsznak ahalak, ezért a szoktató etetés szinte garantálja a sikert. Én ezúttal a XXX-ascsatorna középső szakaszát választottam horgászatom helyszínéül. Egy keskenyátlagban 12-15 méter széles csatornáról van szó, amely hétközben a nappaliidőszakban viszonylag intenzíven horgászott víz, viszont az éjszakai órákraszinte teljesen kiürül. Hétvégente olyan sokan vannak a partjain, minthahorgászverseny lenne rajta. Ezért úgy döntöttem, hogy a legnyugodtabbidőszakban hétköznap éjszaka járok ki etetni, és a horgászatomat is ekkorraidőzítettem. 2 db Manta Evo XT 330-as Heavy feederbotot vittem magammal ShimanoBullseye orsókkal szerelve, amelynek a dobjaira 24-es fonottzsinór került. Akét szem tigrismogyoróval csalizott horgaimat a csatorna közepére és atúloldali nádas elé dobtam.

Ezután egy etetőlapát segítségével kb 1,5 kilogrammnyitigrismogyorót szórtam be. A botokat az autótól kb 40 méterre helyeztem el,hogy véletlen se zörögjünk vagy világítsunk az etetés környékén. A nagytávolság miatt a féket nem hallottam volna meg, ezért elektromos jelzőkethasználtam, amelyeket teljesen lehalkítottam a botoknál, hogy az esetleges beleúszásoknál ne csipogjanak a hely környékén. Kizárólag a nálam lévő távjelzőadott ki hangot. Sötétedés után az addig szinte halott víz megelevenedett.Előbb nagyobb keszegek fordultak a víz tetején és süllők kezdték el hajtani aküszüket. Kicsit később a harcsák is előmerészkedtek és jellegzetes buffanóhanggal szedték le a víz tetejéről a kis halakat. Miközben gyönyörködtemezekben a hangokban, egyszer csak egy igazi amuros „ejtegetős” kapásra lettemfigyelmes. Bevágás után a hal gyors megiramodásából hamar kiderült, hogyténylegesen egy ezüst torpedót akasztottam. Fárasztás közben még jó néhányszorkirohant és megfordult, de végül sikerült megszákolnom egy csodálatos 15 kgkörüli harcost.

Visszaengedése után nagyjából egy óra telhetett el, amikor is afenéken porszívóként turkáló halak a fejükkel bele-bele úsztak a fonottfőzsinóromba és ezáltal többször megcsippantották a jelzőket. Egy pontycsapatérkezett meg az etetésemre, amelyekből kisvártatva ki is fogtam egy 4 kg körülipéldányt.

A bot visszadobása és a ráetetés után nagyjából másfél óra elteltévelismételten jöttek a csipogások és utána a következő hal is, és ez ígyfolytatódott reggelig.

Összesen 1 amur és 5 ponty örvendeztetett meg egy-egyközös fotó erejéig. Az amuron kívül kiemelkedő fogás volt egy 7 kg körülitőponty és egy álomszép 9 kg-os öreg nyurgaponty is.

Ez a hal hatalmasfarokúszóval rendelkezett, amelyben egy jellegzetes gyűrődés volt látható. Nagyonelégedett voltam az első pecával, de tudtam, hogy ha következő éjszaka is kimennékoda horgászni, már lényegesen kevesebb kapásom lenne. A fárasztásokkal elzavarthalakban újra fel kellett építeni a bizalmat a hellyel szemben. A következő hételején újra kezdtem az etetést. Ezúttal 4 nap után horgásztam rá a helyre,aminek ismételten meg is lett az eredménye. Öt halat sikerült fognom, amelyekközül mindegyik testes példány volt. Az amurok 5 és 8 kg súlyúak, a pontyokpedig 6; 8 és 10,2 kilogrammosak voltak.

A két éjszakai horgászat alatt nagyonszép élményekben volt részem. A 15 kg feletti amur gyönyörű volt, de számomra acsavart farkú nyurga és a 10 kg feletti tőponty volt a csúcs. Annyira élveztemezt a horgászatot, hogy már most azt tervezgetem, hogy jövőre melyik csatornárafogok ellátogatni. Remélem ezzel a cikkel kicsit tudtam segíteni azoknak akikhasonló jellegű vizeken szeretnének horgászni.